Az orgona sír, örül és dicsőségesen szól

Vasárnap az apai református templomban hálaadó ünnepi istentiszteleten avatták fel a templom felújított orgonáját. A felújítási munkálatok költségét a gyülekezeti tagok felajánlásaiból és a kormány vallásügyi államtitkárságának a támogatásából finanszírozták. Az eseményről Elek György beszámolóját olvashatják.

"A hálaadó istentiszteleten Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét a 81. zsoltár 12. és 13. verse alapján: „De népem nem hallgatott szavamra, Izráel nem engedelmeskedett nekem.
 

Ezért hagytam, hogy szívük kemény maradjon, és kövessék a maguk tanácsát”. Ünnepi eseményre sereglett össze a helyiekből és távolabbról érkezők gyülekezete, de mindig az a kérdés: mi lesz az ünnepek után? Mit fog hozni ez a nagyon bizonytalan világ? Az Istenhez forduló embernek nincs mitől félnie. A 81. zsoltár egy olyan nehéz helyzetben keletkezett, amikor a kiválasztott nép nagyon nagy választás előtt állt, de Isten megmutatta, hogy az övéit soha nem hagyja el. Az orgonaavató ünnepen a résztvevőknek arra kell koncentrálniuk, hogy ne elégedjenek meg a pillanatok örömeivel. Nemcsak a pillanatnyi, hanem az állandó gondok megoldásán is gondolkodni kell. Isten tételesen mutatja meg, milyen lépéseket kell tenni, hogy bekövetkezzen a változás, hogy az ember a legjobbakat kapja. Az ige azt üzeni, hogy merjünk kérni, merjük elmondani, hogy mire van szükségünk.

Kiss Szabolcs, az Apai Református Egyházközség lelkipásztora elmondta, hogy az orgonafelújításra azért volt szükség, mert az egyik istentiszteleten beragadt a billentyű, és hosszasan sípolt az orgona.
 

A költségeket sem volt egyszerű előteremteni. Erdei D. István és Magyar Lóránd parlamenti képviselők jártak utána, hogy a kultuszminisztérium vallásügyi államtitkársága támogassa anyagilag az orgonafelújítást, természetesen a gyülekezet hozzájárulásával. Az orgona építési körülményeiről több adat maradt fenn. Az első írásos feljegyzés 1811-ből származik, de az akkor említett orgonát később lebontották, és feltételezések szerint 1848-ban a templom keleti oldalán lévő karzaton épült egy orgona, amit később átvittek a nyugati oldalra. Azóta több alkalommal volt javítva az orgona az évek során, ez történt az utóbbi időszakban is.

Király Lajos, a Szatmári Református Egyházmegye esperese a 92. zsoltár első versével köszöntötte a résztvevőket: „Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges!” Isten azért adta az éneklés lehetőségét és ajándékát, hogy dicsérjük őt, ugyanakkor azért is, hogy gyógyuljunk. Az esperes több világi és bibliai példát sorolt fel, bebizonyítva, hogy a zenének milyen pozitív hatása van. Az éneklés kezdetek óta része az istentiszteleteknek. Az éneklés hangjainak hatása van a gyógyulásra is.

Erdei D. István RMDSZ-es parlamenti képviselő ismertette, hogy a román kormány vallásügyi államtitkársága több alkalommal adott már támogatást, nemcsak egyházi ingatlanok felújítására, hanem orgonajavításra is. A reformáció kezdetekor az orgonákat is eltávolították a templomokból, később viszont éppen a bibliai igékre hivatkozva kerültek azok vissza, ma pedig már jelentős szerepet töltenek be, amikor az énekeket orgonaszóval kísérik.

Magyar Lóránd RMDSZ-es parlamenti képviselő arról beszélt, hogy egy ilyen közösségben, mint Apa, ahol kisebbségben élnek a magyarok, szükség van a segítségre, s ezt a segítséget ajánlotta fel a képviselő, mert az ilyen szórványszerű vidékeken a legnehezebb megmaradni. Apa példaértékű más gyülekezetek számára, hiszen az egyháztagok több mint fele megy el vasárnaponként az istentiszteletekre. Trandafir Radu Vasile, Apa község polgármestere kijelentette, hogy Apában a románok és a magyarok megértésben és harmóniában élnek, tisztelik egymást, és együttműködnek. Az orgonaszentelés nem csak a magyar közösség ünnepe, hanem a település minden lakójáé.

Kánya István, az Apai Református Egyházközség gondnoka a 114. zsoltárral köszöntötte az egybegyűlteket, amelynek a bevezető része így szól: „Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete.” A gondnok kiemelte, hogy a mi dolgunk az, hogy Isten jóságos szeretetét hirdessük. A fenséges Isten azt érdemli, hogy kinyissuk a szánkat, a szívünket, és bármilyen önsajnálattal, bármilyen jövőnkre mutató félelemmel szemben azt mondjuk: Uram, te jó vagy, Uram, te szerető Isten vagy. A gyülekezet a közös magasztalás helye. A közös hálaadás közös reménységet szül. Örüljetek az örülőkkel, és sírjatok a sírókkal! — szólítja fel Isten igéje a gyülekezetet. Ez Isten népének a természete. Ha együtt ünnepel Isten népe, abban benne van az is, aki nyomorúságban és mélységben van, de itt vigasztalást és reménységet kap. Ma orgonaszentelés van. Egy orgonának kell tudni sírni, örülni és dicsőségesen szólni. Ez valóban így van, mert az általa megszólalt zene még a kemény szívű emberek számára is gyönyörűséget ad. Az orgona Isten hangjának a közvetítője.

Az orgonaavató ünnepségen Genda Árpád Szabolcs pettyéni lelkipásztor kántorizált. Az ünnepi műsorban az orgonát Badar Henrietta és Kovács Edmond fiatalok is megszólaltatták. Énekeltek a helyi gyerekek és fiatalok, valamint az egyházközség vegyes kórusa, és verset mondott Nógrádi Aranka. Az Apai Református Egyházközség egy lélekszámban fogyó gyülekezet, de tagjai mélyen ragaszkodnak egyházukhoz, nemzetükhöz és hagyományaikhoz. A kórus minden héten próbál, mert fontosnak tartják, hogy a fiatalok és idősek ajkán minél gyakrabban és minél őszintébben csendüljön fel a bizonyságtétel.

Az istentiszteletet követően a helyi kultúrotthonban folytatódott az együttlét, ahol a Szamoshát Néptáncegyüttes adott elő táncokat, énekeket és hangszeres előadásokat."